Nevét onnan kapta, hogy babakorában sokat rohangált, a sejpítve-pöszítve ismételgetett "johanj sebastian" (fordítás: rohanj, sebes fiam) csatakiálttással (anyukája ugyanis mindig azzal biztatta járásra, hogy "rohanj, sebes fiam", és a csecsemő ugye szereti a felnőttek mondatait utánozni, noha, amint látható, ez ritkán megy). Amikor pedig elesett, akkor mindig nyekkent egy nagyot, de a németek ezt nem "nyekkenésnek", hanem - csak ők tudják, miért - "bakkanásnak" nevezik.
Élete
Eiseinach
Azt pontosan nem tudjuk, hogy mikor született, mert a tiltakozók (értsd: protestánsok) csak 1700 körül jöttek rá, hogy be kéne vezetni újabb naptárt, mert ez így nem lesz jó. Ennek következtében olyan nagy keveredés lett, hogy tulajdonképpen azt se tudjuk, hogy mikor született. Lehet, hogy tényleg 1685-ben, de lehet, hogy már I. István is a kortársa volt; sőt, lehet, már maga Vértesszőlőssy Sámuel tanította az orgona használatára. De az is lehet, hogy a LFZE-n tanult Kodály Zoltánnál.
Igen sok rokona volt, ezért gyerekkorát karácsonyi és egyéb nagy családi összeröffenéseket kívánó ünnepélyektől mentesen kellett eltöltenie. Egy genetikai csodának köszönhetően volt egy nála 14 évvel idősebb öccse. Ő az, akivel Bach igen jó kapcsolatot létesített, és igen sok tudást szívott róla magába.
Szülei halála után az utcára került, míg a gazdag nagybácsi, izé... nagybáty meg nem érkezett, Johann Christoph Bach személyében
Ohrdruf
Ebben a nevéből is láthatóan eredetileg ork alapítású rablótanyán és koszfészekben egy mordori nyelvű iskolába (hivatalos nevén 2-es számú átnevelő- és kiképzőtábor) került, aminek köszönhetően teljesen elfelejtette anyanyaelvét. Mivel az nem sokban különbözött az orkok vartyogásból, harákolásból és fogcsikorgatásból álló nyelvétől, ez nem is volt olyan nagy veszteség. Az ötödik osztályban kezdhetett, de az iskola olyan szellemi visszafejlődést jelentett számára, hogy végül öt évvel később az első osztályban fejezte be az iskolát.
Itt találkozott Georg Erdmann-nal, akivel együtt stírölték a csajokat, majd mindketten Lüneburgba távoztak, hogy "munkájukat" (jobb sorsra érdemes herótok és nezbulok nyaggatása, betörés hobbitbarlangokba, varázsgyűrű-orgazdaság) tovább tudják folytatni.
Lüneburg
Itt a Michaelis-kolostor szabadtanulói és az újonnan épült diszkó diszkantistái lettek. Itt marha nagy Hawaii volt, élvezték az életet, a napsütést, néha kirándultak Hamburgba, hogy hamburgi kaját (értsd: hamburgert) importáljanak maguknak.
Miután elfogyott a lóvé, Bach lelépett organistának a énekesházi (Sangerhausen) klinikába.
Szász-Weimar és Arnstadt
Arnstadtban fejlesztette ki Bach a Weimar-szószt, ami azóta is nagy népszerűségnek örvend Szósz-, akarom mondani Szász-Weimarban.
Itt már volt néminemű zene komponálására lehetősége, emellett egyszer jól összetűzésbe is került egy Geyersbach nevű fagottossal, aki egyszer a sötétben bottal jól meg is verte, mert zöldfülü fagottosnak merte merészelni (állítólag tényleg elég tehetségtelen volt az illető, mellette meg nagyon pofátlan is).
Ezen kívüli rémtettei, hogy Weimarból értesítés nélkül távozott, de mivel előző munkaadójánál elbocsátását nem kérte, és amúgy is minden téren „kihúzta a gyufát”, ezért az amcsi, britt és ruszki hadsereg meg háborút indított ellene.
Fő műve a Centrifúga művészete. Az első kiadás még tartalmazott „ráadásként” egy beazonosítatlan művet, a Vor deinem Thron tret Ich hiermit c. (k)orálelőjátékot (BMW Anh. 69), amit Bach valószínűleg a halálos ágyánál diktált.”